A szlovák népelem már a 18. században is jelen
van Szegeden. Sajnos erre kellő figyelmet a
történetírás nem fordított mindezidáig.
A korabeli lajstromok tartalmazzák az ő neveiket is, csak az
elemzések során nem hangsúlyozták
származásukat. Bars, Hont, Trencsén, Pozsony, Sáros
megyék területéről érkeztek. Egy 1724. évi
összeírás a családnevek származás
szerinti osztályozása alapján 36 Felvidékről
származó nevet sorol fel az említett megyékből.
Ez 26%-át alkotta a polgárjoggal bíróknak. Nem
állíthatjuk, hogy ezek mindannyian szlovákok, de
jelentős számuk az lehetett. Természetesen a 18–19.
század folyamán folytonosan érkeztek szlovák
elemek Szegedre. Ilyenek a 18. század második felében
érkező Okrutzky család, akinek családneve 1875-ben
Abafyra változik. Az Ollik kereskedő család, Szluha
jogász és tisztviselő család már a 18.
században Szegeden vannak. Ezek csak kiragadott, ismertebb
családnevek Szeged történetéből. Városunk
egyáltalán nem volt ismeretlen a szlovák kereskedők
előtt. Egy 1828-as összeírás szerint Szeged
belvárosában a Szent-háromság utca közvetlen
szomszédságában volt található a „Tótok
utcája”. Természetesen ekkor még a dalmát,
horvát és más délszláv kereskedőket
is e gyűjtőnév alá sorolták, de a
részletes leírásból kiderül, hogy jelentős
felsőmagyarországi szlovák kereskedő réteg
lakik itt. Így olejkárok (drogisták), gyolcsosok is.
A hivatalos statisztikai adatfelvételek kezdetétől
1880-tól számszerűleg is követhető a
szlovák lakosság Szegeden. 1880-ban 177 anyanyelvű
szlovák lakosa volt Szegednek. 1910-ben már 221, 1920-ban 347
volt a szlovák anyanyelvű lakosság. Ezt követően
az összeírások fogyást mutatnak. 1941-ben 71, 1960-ban
30-an, 1980-ban 56-an, 1990-ben 116-an vallották magukat szlovák
nemzetiségűnek. 1990-ben egyébként a szlovákul
is beszélők bevallás alapján számított
létszáma 509. A Szlovák Egyesület tapasztalatai
szerint mintegy 300-an tartják magukat a szlovák kisebbséghez
tartozónak. Az 56 fős tagságú egyesület
gyökerei az 1960-as évekre tekintenek vissza. 1955-ben
Budapestről Szegedre helyezték a Szlovák Nyelv és
Irodalom Tanszéket. Azóta itt működik. Ez a
tanszék volt a megfogalmazója a klubélet
szükségességének. A 70-es évek második
felében a tanszék helyiségeiben megalakult a szlovák
klub azzal a céllal, hogy oktatáson kívül is
ápolják a szlovák nyelvet és kultúrát,
valamint a hagyományokat. Az alapítás ténye Dr.
Bacsa Pál nevéhez fűződik. A klub élén
követte őt Králik Aladár. Az alapítók
között volt a neves irodalomtörténész Sziklay
László és a szlovákista Csukás István.
Ugyanígy alapítótag Medovarszky Györgyné
pedagógus, koreográfus akit 1995-ben a „Szlovákokért”
életműdíjjal tüntetett ki a Magyarországi
Szlovákok Szövetsége. A Szegedi Szlovák
Egyesület 1993 óta viseli ezt a megnevezést. 1990.
október 26. óta a Magyarországi Szlovákok
Szegedi Szervezete nevet viselte. Ekkor mint az országos
egyesület fiókegyesülete, nem jegyeztette be magát
a cégbíróságon. 1990 október 26-tól
1996 január 6-ig Tóth István az egyesületi titkár
teendőit látta el.
Az egyesület aktivitásának köszönhetően
sikerült eredményesen megszervezni az 1994. évi
helyhatósági választások során a
közvetlen Szlovák Kisebbségi Önkormányzat
megválasztását. Ennek eredményeként 1995.
január 6-án megalakult az öt fős Szegedi
Szlovák Kisebbségi Önkormányzat. Székhely
hiányában jelenleg az önkormányzat és az
egyesület rendszeres működése komoly akadályokba
ütközik, bár reményeink szerint a gondok 1997.
június 30-a után megszűnnek. Hathatós
támogatás hiányában a kitűzött célok
is csak ábrándokká, álmokká
degradálódhatnak.
Forrás: Adatok a szegedi kisebbségi szervezetekről (A négy szegedi kisebbségi önkormányzat
által a II. Szegedi Nyár Nemzetiségi Napjaira, 1997. június 28–29, kiadott információs füzet)
|